Elektromos fűtőpanelek fogyasztása tapasztalatok alapján
Az elektromos fűtőpanelek fogyasztása majdnem mindig az induló kérdés a vásárlóinknál.
A több, mint 10 éves tapasztalat, a vásárlói visszajelzések (és számítások is) azt mutatják, hogy egy helyesen méretezett panel effektíven napi 6-8 órát működik. A fogyasztása alapja ez lehet.
Azaz egy jól méretezett fűtőpanel főfűtésként használva, folyamatosan max. 22 C fokos hőmérsékletre állítva, 6-8 órát használja a fűtőbetétjét 24 óra alatt a beállított hőmérséklet fenntartásához, a hőveszteség pótlásához, a külső hőmérséklet függvényében is.
Miért is? Tudni kell, hogy egy helyiség fűtési teljesítmény igényét a “legrosszabb” állapotra határozzuk meg, azaz külső – 15 C fokra és belső 22-23 C fokra. Tehát a maximális teljesítmény arra kell, hogy a fűtőtest ilyenkor is fel tudja melegíteni a szobát megfelelően, azaz maradéktalanul tudja pótolni a hőveszteséget. Így értelemszerű, hogy mikor kinn enyhébb idő van – vagy a teljesítmény túlméretezett –, a fűtőtest nem működik mindig.
Ezt a működést teljes mértékben a termosztát irányítja, így annak az érzékenységétől is függ, hogy mikor mennyit tartja bekapcsolva a fűtőbetétet!
Azaz milyen a hiszterézise: mennyivel engedi túlfűteni és mennyivel a beállított hőmérséklet alatt indítja újra a fűtőtestet. Pl. egy átlagos (jó) érzékenységű elektromos fűtőtest 22 Cfokra állításnál 21,5 fok alatt kapcsol be és 22,5 fok elérése után kapcsol ki.
A termosztát van mikor akár 10 másodpercenként ki – bekapcsol, ezért ne ijedjünk meg a “sűrű” váltásoktól, és van persze olyan is, mikor sokáig üzemel egyfolytában.
Hasonlítva a gázfogyasztás egész évre szétosztott havidíjas rendszeréhez, kis számolgatással egy átlagos hőszigetelésű (nem rossz) kb. 60 m2-es lakás elektromos fűtési havidíja 20-25.000.– Ft körül alakulhat mostani áramdíjjal, átalánydíjas elszámolással!
A fogyasztást meghatározó tényezők
Elektromos fűtőpanelek fogyasztása akkor lenne pontos, ha tudnánk azt, hogy mennyi energiát kell egy adott helyiségbe pótolnunk ahhoz, hogy szinten tudjuk tartani a helyiség hőmérsékletét. Ezt még egy energetikai számítás is nehezen találja el, hiszen a körülmények minden évben változnak.
Miket kell figyelembe venni a számításnál?
– Hány fokon használjuk a termosztátot: az már köztudatban van, hogy 1 C fok változtatás a termosztáton nagyjából 6% fogyasztásváltozást okoz, azaz ha 20 fok helyett 25 C fokon szeretünk élni, máris 30% a többletünk.
– Épület hőszigetelési tulajdonságai: Sokan úgy gondolják, hogy elég a becsléshez a lakás nagysága. De egy ugyanolyan alapterületű vályog vagy kőház fűtése többszörösét is fogyaszthatja egy mai korszerű, 30 cm fal + 15 cm hőszigeteléssel rendelkező házénak…
– Kinti hőmérséklet: Minél hidegebb van kinn, annál nagyobb a külső és a belső hőmérséklet különbsége, és egyre több energiát kell bevinni ahhoz, hogy a belső beállított hőmérséklet szinten maradjon.
– Szomszédok hatása (ha van) : Társasházban egyik legjobban befolyásoló tényező lehet, hogy mennyire van körbefűtve az adott lakás.
– Kültérrel érintkező falak száma: Az sem mindegy, hogy az adott helyiségben hány fal érintkezik közvetlenül a környezettel közvetlenül. Pl. egy 2 vagy 3 külső fallal rendelkező sarokszoba fogyasztása és teljesítmény igénye 30-40%-al is nagyobb lehet az egyhez képest.
Ennyi ismeretlennel nem lehet pontos eredményt mondani! (Sokszor mondom vásárlóinknak a jól ismert kérdés feltételekor, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, még kb. is nehezen. Próbálja meg pl. egy gázkazánokkal foglalkozó üzletben feltenni a kérdést, még közelítőleg sem kap választ!!)
Látható, hogy a fogyasztás nem is az adott készüléktől függ elsősorban, hanem a körülményektől, azaz az adott helyiség hőveszteségétől.
Hogyan számoljuk gyorsan egy helyiség fűtési teljesítmény igényét, mik a meghatározó tényezők?
Általában nem áll rendelkezésre a fűtendő helyiségre vagy lakásra komplett energetikai számítás, mely a lehűlő felületek, hőszigetelések, ablakok, stb. függvényében meghatározza az adott helyiség fűtési teljesítmény igényét a leghidegebb téli napokra.
Így kiindulásképp, normál hőszigetelésű helyiségnél elfogadható egy átlagos 30-35Watt/légköbméter teljesítményigény. Például egy normál belmagasságú (2,7m) 20 m2-es szobába a számolt 1890 W miatt egy db 2000 Wattos fűtőpanelt kell alkalmaznunk.
Fontos tudni, hogy ez a kiindulás inkább csak egy átlagszám, melyből pl. megtudhatjuk, hogy elég lesz-e a rendelkezésre álló Amper, szükséges-e hálózatfejlesztés, mielőtt egyáltalán elektromos fűtésben gondolkozunk.
Különösen becsapós ez a térfogatra vetített számolgatás például egy tetőtéri szobánál, ahol kicsi a légm3, de a ferde tetőfelületek miatt különösen nagy a lehűlő felületek területe, így a hőveszteség is nagy! Ugyanilyen rossz hőveszteségi értéket kapunk, ha egy zsákszoba 3 db lehűlő falas fűtési teljesítmény igényét szeretnénk megtudni.
Elmondható, hogy a Magyarországon az ingyenesen rendelkezésre álló 32 Amper az alapfogyasztás mellett kb. egy 40-50 m2 lakás elektromos fűtésének kiszolgálására elegendő biztonságosan.
Vigyázni kell a méretezéssel, mert ha véletlenül alul méretezi a fűtőpanelt, tehát az nem tudja a kifűteni a helyiséget, akkor mindaddig folyamatosan fog működni a készülék, amíg nem éri el a beállított hőmérsékletet. De mivel ezt nem képes elérni, folyamatosan fog működni. Például ha egy helyiségbe kellene a 2000 W-os fűtőpanel, de csak 1000 W-osat szerelnek be, akkor a fogyasztás a 16 kWh helyett 24 kWh lesz a folyamatos működés miatt!
A pontos fűtés teljesítményigényhez, a várható fogyasztás számításához tehát forduljon hozzánk, keresse bemutatótermeinket és elérhetőségeinket vagy használja fűtési teljesítmény
